F1 gumiabroncs szabályok ismertetése: keverékek, kötelező gumiabroncsok és boxkiállási követelmények

Vélemények 17 november

1. Bevezetés az abroncsstratégia fontosságába

A gumiabroncsok a Formula–1 egyik legbefolyásosabb teljesítménytényezői. Meghatározzák a tapadást, a tartósságot és a hőmérsékleti viselkedést – mindezek alakítják a köridőt és a versenystratégiát. Mivel a gumiabroncsok kopása a vezetői stílustól, az autó kialakításától és a pálya felületétől függ, a gumiabroncsokra vonatkozó szabályok stratégiai mélységet adnak, és arra kényszerítik a csapatokat, hogy egyensúlyt teremtsenek a teljesítmény, a hosszú élettartam és a boxkiállások időzítése között.


2. Száraz útra való gumiabroncs-keverékek (C0–C5)

A Pirelli hat slick gumiabroncs-keveréket kínál a szezonra, C0 (legkeményebb)-tól C5 (leglágyabb)-ig. Minden versenyhétvége hármat kínál ezekből, a következőképpen jelölve:

  • Kemény (fehér)
  • Közepes (sárga)
  • Lágy (piros)

Jellemzők:

  • Kemény (C0–C2 tartomány): Tartós, kisebb tapadású, lassabb bemelegedési idővel rendelkezik, alkalmas meleg pályákra vagy hosszú etapokra.

  • Közepes (C2–C4 tartomány): Kiegyensúlyozott opció a rugalmasság érdekében, gyakran az előnyben részesített versenyabroncs.

  • Lágy (C3–C5 tartomány): Legnagyobb tapadás, leggyorsabb köridők, de rövidebb élettartam és nagyobb kopás.

A választott keverékkészlet a pálya igényeitől (kopás, kanyarterhelés, hőmérséklet) függ.


3. Közép- és nedves gumiabroncsok

Nedves körülményekre a Pirelli a következőket kínálja:

  • Közepes (zöld): Gyenge esőre, nedves pályákra vagy száraz körülményekre. Jó vízkiszorítás, de közepes tapadásra tervezték.
  • Teljes nedves (kék): Mély barázdák heves esőhöz és állóvízhez. Másodpercenként nagy mennyiségű vizet képes eltávolítani, de száradó pályán jelentősen lassabbak.

A slick gumiabroncsokkal ellentétben az esős gumiabroncsok nem igényelnek kötelező használati ciklust – kizárólag az időjárástól függően használják őket.


4. Kötelező gumiabroncs-szabályok

Száraz versenyeken a szabályok a következőket írják elő:

  1. Legalább két különböző száraz gumiabroncsot kell használni a versenyen.

  2. A versenyzőknek bármilyen választott gumiabronccsal kell rajtolniuk (a régi „Q2 gumiabroncs-szabályt” eltávolították).

  3. Kötelező gumiabroncs-elosztás: Az FIA meghatározhatja a szükséges gumiabroncsokat bizonyos szakaszokhoz (pl. Sprint Shootout szabályok).

Ha egy versenyt nedvesnek nyilvánítanak, a kötelező két gumiabroncs-szabályt érvényét veszti.


5. Pittkiállási követelmények és gumiabroncs-használat

Egy száraz verseny egy kötelező pittkiállást igényel, mivel két száraz gumiabroncs használata legalább egy gumicserét igényel.

Egyéb használati szabályok:

  • A csapatoknak az edzések után meghatározott szetteket kell visszaadniuk, csökkentve a gumiabroncs-készletet a hétvége során.
  • A minimális gumiabroncsnyomás és a maximális kerékdőlés határozza meg az autó beállítási korlátait.
  • Biztonsági autó vagy piros zászló esetén a gumiabroncs-csere lehetőségei jelentősen megváltoztathatják a stratégiát.

Mivel a boxutca-veszteségek pályánként eltérőek (jellemzően 18–25 másodperc), a kiállás időzítése kritikus fontosságú.


6. A biztonsági autó és a virtuális biztonsági autó szerepe

A semlegesítések erősen befolyásolják a gumiabroncs-stratégiát:

Biztonsági autó (SC)

  • Lehetővé teszi az olcsó boxkiállásokat, mivel a mezőny lassan halad.
  • Az egy kiállásos versenyt két kiállásossá alakíthatja, ha a csapatok szabad lehetőséget kapnak.
  • Csökkentheti a gumiabroncsok kopását a versenytempóban lévő körök csökkentésével.

Virtuális biztonsági autó (VSC)

  • Csökkenti a boxkiállás-veszteséget, de kevésbé, mint az SC.
  • Gyakran használják a riválisok opportunista „kiegyenlítésére” a stratégiájukban.

Egy jól időzített figyelmeztető időszak több másodpercet is érhet azokkal a versenyzőkkel szemben, akik zöld zászlós körülmények között állnak ki a boxba.


7. Hogyan befolyásolja az abroncskopás a stratégiát

A gumiabroncskopás a következőket határozza meg:

  • Stint hossz (mennyi ideig futhat az egyes abroncsok)
  • Versenytempó profil (defektes vs. csökkenő köridők)
  • Optimális boxutak
  • Alul-/túlvágás lehetősége

A kopás típusai:

  • Hőkárosodás: Az abroncsok túlmelegednek és elveszítik a tapadásukat. Gyakori a forró versenyeken és a nagy energiájú kanyarokban.
  • Abrazív kopás: Fizikai gumikopás egyenetlen pályákon.
  • Szemcsésedés: Gumilerakódás, amely ideiglenesen csökkenti a tapadást.
  • Hólyagosodás: Belső túlmelegedés, amely felületi buborékokat okoz.

A csapatok a hétvége előtt szimulálják a kopást, de a valós körülmények gyakran élő stratégiai változtatásokat kényszerítenek ki.


8. Példastratégiák

Egyablakos stratégia (Nehéz → Közepes)

  • Gyakori az alacsony kopású pályákon.
  • A pályapozíciót és az abroncsok kímélését helyezi előtérbe.

Kétmegállásos stratégia (Közepes → Nehéz → Közepes)

  • Akkor alkalmazzák, ha a gumiabroncsok kopása magas.
  • Agresszívabb tempót tesz lehetővé frissebb gumiabroncsokkal.

Lágy-először kockázat (Lágy → Közepes → Közepes)

  • Nagy kockázatú rajt a pályapozícióért.
  • Hasznos olyan pályákon, ahol nehéz előzni.

Közepes-slick váltás vegyes körülmények között

  • Kritikus időzítés szükséges, mivel a tapadás drámaian megváltozik.
  • Az első versenyző, aki a slick abroncsokra ugrik, 5-10 másodpercet nyerhet a rossz gumiabroncsokkal rendelkező versenytársakkal szemben.

9. Összefoglalás

A gumiabroncsokra vonatkozó szabályok alakítják a Formula-1 teljes versenykörnyezetét.

  • A száraz versenyekhez több keverékre és legalább egy boxkiállásra van szükség.

  • A slick (C0–C5), a közepes és a nedves abroncsok különböző teljesítményablakokat kínálnak.

  • A biztonsági autók, a kopási minták és a pályaviszonyok mélyrehatóan befolyásolják a stratégiát.

A gumiabroncsok használatának elsajátítása a modern F1-es teljesítmény sarokköve – és gyakran ez a különbség a győzelem és a vereség között.